Pénzmosás elleni eljárások – az ügyfél átvilágítása
Szerkesztő
AZ ÜGYFÉL – ÁTVILÁGÍTÁS lépései
A. A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást a következő esetekben köteles elvégezni:
1) az üzleti kapcsolat létesítésekor;
2) pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágításra még nem került sor;
3) ha kétség merül fel a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban;
4) valamint, ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése.
A szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat létrejöttéről, a megbízásról szerződést kötni és az üzleti kapcsolat létesítésekor, vagy a szerződés megkötésekor az ügyfél-átvilágítást a jelen pontban foglaltak szerint elvégezni.
Amennyiben a szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a szolgáltató köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését. Amennyiben a már meglévő ügyfél viszonylatában nem szerezhető be teljes körűen a Pmt.-ben meghatározott kötelezően rögzítendő adatok köre, a szolgáltató köteles vele az üzleti kapcsolatot megszüntetni.
B. Az ügyfél-átvilágítás a következő intézkedéseket foglalja magában:
1) a természetes személy ügyfél vagy az ügyfél meghatalmazottja, a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a szolgáltatónál eljáró képviselő azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése, a képviseleti jogosultság ellenőrzése;
2) az ügyfél azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése;
3) a tényleges tulajdonos(ok) azonosítása és személyazonosság(uk) igazoló ellenőrzése;
4) a kiemelt közszereplői nyilatkozat(ok) rögzítése,
5) adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan;
6) ügyfél kockázati szintjének megállapítása;
7) az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring);
8) megerősített eljárás (a Szabályzatban meghatározott esetekben).
1) A természetes személy ügyfél, az ügyfél meghatalmazottja, a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a szolgáltatónál eljáró természetes személy képviselő azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése:
A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a) családi és utónevét;
b) születési családi és utónevét;
c) állampolgárságát;
d) születési helyét, idejét;
e) anyja születési nevét;
f) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét;
g) az azonosító okmányának típusát és számát.
Az ügyfél, vagy az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását:
a) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, ez utóbbit abban az esetben, ha a lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található;
b) külföldi állampolgár természetes személy úti okmánya vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványa, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található.
A szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott okirat érvényességét (hitelességét), továbbá köteles a bemutatott okiratokról másolatot készíteni.
A szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazás érvényességét vagy a képviseleti jogosultságot.
A szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében jogosult a személyazonosságra vonatkozó adat olyan közhiteles nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
2) Az ügyfél (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) azonosítása.
A szolgáltató az azonosítás érdekében a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alábbi adatait köteles rögzíteni:
a) nevét, rövidített nevét;
b) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét;
c) főtevékenységét;
d) képviseletére jogosultak nevét és beosztását;
e) ha ilyennel rendelkezik, a kézbesítési megbízottjának családi és utónevét, valamint lakcímét vagy tartózkodási helyét;
f) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát;
g) adószámát.
A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megkövetelt okiratának bemutatásán túl kérni kell az azt igazoló – 30 napnál nem régebbi – okiratot, hogy
– a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta;
– egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került;
– belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, azt az okiratot, amely igazolja, hogy a nyilvántartásba vétel megtörtént;
– külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén azt, amely igazolja, hogy a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
– továbbá, ha a cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtása még nem történt meg, a szolgáltató kérje el a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).
Ez utóbbi esetben a szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént. Ezen kötelezettségére a szolgáltatónak írásban fel kell hívnia az ügyfél figyelmét.
A születési családi és utónév, az állampolgárság és az anyja születési neve adatok ellenőrzése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza.
A szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt rögzíteni, hogy ha az azonosítás adatainak rögzítésére ellenőrzés mellőzésével került sor.
A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az azonosításhoz bemutatott okiratokról – ideértve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot – a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala kivételével másolatot készít.
A szolgáltató a felügyeleti szerv által meghatározott módon (5. számú melléklet) előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti az ügyfél és képviselőjének azonosítását.
3) A tényleges tulajdonos azonosítása
A tényleges tulajdonos a Pmt. alapján csak természetes személy lehet.
A jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles személyes megjelenéssel írásban, vagy az útmutatóban meghatározott feltételekkel rendelkező, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról a következő adatok megadásával:
a) családi és utónév;
b) születési családi és utónév;
c) állampolgárság;
d) születési hely, idő;
e) lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely;
f) tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke;
g) a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e (2. számú melléklet).
A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője a nyilatkozatában köteles minden, a Pmt. 3. § 38. pontjában foglaltaknak megfelelő (alapfogalmak között leírt) természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként.
Ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a szolgáltató megtesz minden további intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről, ideértve az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is. A kétség alapjául szolgáló adatokkal, tényekkel a Szabályzat C) fejezete foglalkozik részletesebben.
A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás, vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
A szolgáltató köteles rögzíteni az elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, valamint az arra vonatkozó információt is, ha ezen intézkedéseket nem tudta végrehajtani.
A szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megtett intézkedésekről. Különösen a komplex, összetett tulajdonosi struktúrák esetében célszerű az ügyfél-átvilágítási adatlapon rögzíteni a tényleges tulajdonosi nyilatkozatban szereplő személyek megállapításához vezető céghálózatról egy egyszerű folyamatábrát. Az ügyfél képviselőjétől bekért – a tényleges tulajdonos személyét igazoló – dokumentumok másolatát, vagy a szolgáltató által végzett nyílt forrású, vagy engedélyezett hozzáférésű keresések eredményének másolatát meg kell őrizni az ügyfél-átvilágítás dokumentációi között. A komplex tulajdonosi struktúrák esetében különösen indokolt a tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorló azonosítása. Ennek keretében a szolgáltató vegye figyelembe különösen azokat a meghatalmazásokat, amelyek az ügyfél-társaság offshore területen bejegyzett tulajdonosától származnak, és tényleges irányítást biztosítanak valamely személy részére, aki így tulajdonképpen a tulajdonosi jogokat gyakorolni tudja az ügyfél-társaságban.
A tényleges tulajdonosi nyilatkozat az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatvány (II. pontjának) kitöltésével tehető meg, illetve szerepelhet a szolgáltató és az ügyfele között létrejött írásbeli szerződésben is.
Amennyiben az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró személy a nyilatkozattételt megtagadja, vagy az ügyfél-átvilágítás nem végezhető el teljes körűen, a szolgáltató az ügyféllel nem létesíthet üzleti kapcsolatot, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.
A szolgáltató az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonosa(i) kiemelt közszereplőnek minősül(nek)-e.
A kiemelt közszereplői nyilatkozat a Szabályzat 2. számú mellékletében található. A nyilatkozatot a szervezet képviseletében eljáró személy teszi valamennyi azonosítási kötelezettség alá tartozó tényleges tulajdonos viszonylatában.
Ha az ügyfél, vagy az ügyfél szervezet valamely tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül:
– a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek;
– az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a kijelölt vezető jóváhagyását követően kerülhet sor;
– a természetes személy ügyfél esetében a pénzeszköz és vagyon forrására vonatkozó nyilatkozatot kell kérni;
– jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél esetében a pénzeszköz és a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozat kérhető (a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit NGM rendelet fogja meghatározni);
– a természetes személy ügyfelet vagy az ügyfél szervezetet magas kockázati kategóriába kell sorolni és az üzleti kapcsolatot megerősített eljárásban kell folyamatosan figyelemmel kísérni.
A szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló, vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.
Az ügyfél képviselőjének tényleges tulajdonosra vonatkozó írásbeli nyilatkozata – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – mellőzhető, ha a szolgáltató a törvényben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások, vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ebben az esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az adatok rögzítésére az ügyfél írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került sor.
A szolgáltató a felügyeleti szerv által meghatározott feltételekkel rendelkező, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is nyilatkoztathatja az ügyfél képviselőjét a tényleges tulajdonos törvényben meghatározott adatairól.
1. Adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan
Az ügyfél-átvilágítás során a szolgáltató köteles rögzíteni az üzleti kapcsolat vonatkozásában az alábbi adatokat:
a) szerződés típusa (megbízási, vállalkozási);
b) szerződés tárgya (eladás, vétel, csere, bérbeadás, bérbe vétel);
c) időtartama (határozatlan idejű, vagy a határidő meghatározása);
d) ügyfél kockázati szintje: (átlagos/magas/alacsony);
e) teljesítés körülményei (hely, idő, mód);
f) üzleti kapcsolat célja és tervezett jellege (szerződésben foglaltak szerint).
A szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján:
a) az üzleti kapcsolat létesítését a kijelölt vezetője jóváhagyásához kötheti;
b) kérheti ügyfelétől a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását és ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását (pl. a megvásárolni kívánt ingatlan ellenértékéhez, vagy a bérelni kívánt ingatlan bérleti díjához szükséges anyagi forrás eredetére vonatkozóan).
Adatváltozás esetén a szolgáltatónak csak a megváltozott adat rögzítéséhez szükséges ügyfél-átvilágítás intézkedést kell elvégeznie, amennyiben a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség nem merül fel.
A szolgáltató a felügyeleti szerv által meghatározott feltételekkel rendelkező előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is rögzítheti az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatokat.
Minden vélemény számít!